fírmájhólirefbikázájvillfájndjúend...

Júni 1.: arénában mogwai, ugyanezen a napon truckfighters az aréna másik részén, valamint tim hecker a rhiz nevű klubban
júni 3.: Sunno))) az arénában

Esztergomban biciklizve nem kellemes egymás után 2 raj muslicát és egy ilyenkor a levegő 70%át kitöltő lebegő fehér baszást betorkozni, de hát ez már csak így megy.
 

Valamint az alkohol hiányára a szervezet fogfájással válaszol.
 

Az első album remixelve, némileg az electroclash szellemében.

Ma megértettem hogy az atombomba nem felelőtlen személyek döntése folytán született monstrumok, ez is csupán a Föld immunológiai válasza az olyan fajta helyzetekre, mint ami ma a gödörnél volt(kb 3000 ember egy  kibaszott kis helyen)

Azért ne legyen már annyira a kibaszott a pixmania elszállva az áraitól, most nagy reklámként tolják, hogy májusi eső forintot (értsd: lófaszt sem)ér, 7% kedvezményt adnak némely áruból, na és persze itt van ez is, ne feledjük hogy használtan 18ért veszed: Asus 9600GT 512MB DDR3 Matrix HTDI      38,868 Ft helyett most csak 40,164 Ft

 

shift + b+

Igen, ez a borító, mögötte pedig az új Tim Hecker, kevesebb gliccs és több minimál! Sétálj rá a szabadban és egyél egy túró rudit, szép idő van.

annyit napoztam a nyáron, hogy egyik nap amikor vártam a metrót megilyedtem a mellkasom színétől(ha pucéran sétikálsz...)

Tegnap letüdőztem egy konyakosmeggyet.

na, de sok volt a kihagyás. Volt azóta sok móka, egy kis beszámoló következzék akkor:
Mike Patton koncert: Há' buli vót, na.
Ozora: Há' buli vót, na.
Ha valamire nem emléxem akkor az csak azért fordulhat elő mert buli vót, na!
na jó, Kapolcs is jó volt:)
Egyébként meg annyira késve vagyok a külvilághoz képest, hogy már kész volt egy full Eluvium diszkog post, tekintettel hogy EOTS előtt játszottak, ellenben még mostsem raktam ki őkelmét.

Aki pedig fiú és volt Cocorosie-n, az buzi, beleértve a ruhatáros fiút is, ha volt

Az azért már eléggé a bizalom megtörése és az abszolút negatív felfogás manifesztálódása, ha a véradásod helyét heroinshotnak nézik...:(

A szobatársam akkora zsidó, hogy még a szarással is spórol, ha neki van haszna belőle. Amikor én vettem wc papírt két hét alatt elnyomott 12 tekercset, most meg kb 3 tekercsen trónolunk 1 hónapja.

Olyan jó volt Isis koncerten, hogy soha többé nem fürdök le. (fogat azóta nem mosok ugyebár, mióta kijött a Mars Delight)
A koleszban sosincs rend, de a tétény napok súlyosságáról talán nem kell többet mondanom, hogy nem minden nap fosnak azért a budi mellé.
A gépem tönkrement, telefonom nincs, tehát a telekommunikáció kicsit kimarad mostanság az életemből:)
Isis koncertbeszámoló és zene majd akkor, ha nem szlovák billentyűzeten kell pötyögnöm

És számomra eljött az idő, hogy elkezdjek siránkozni azon, hogy hova is nem jutok ki a közeljövőben. Mivel tegnap már bevásároltam valamint a redneck favágóversnyek nem érdekelnek mostanság túlzottan, ezért elkezdem sorjázgatni, mit is hagy ki az ember azzal, ha idén nem megy ki a roadburn fesztiválra.
    Elsőként erre a szupererős, eposzi hosszúságú dalokkal bíró, pszihedelikus-űrrockban utazó brigádra esett a választásom, amit rettentő nagy szívvel és tüdővel ajánlok az összes blogovasó számára, hogy megtudja, mi is az a Woodstock feeling. Ki a rétre, pipára gyújts, aztán táncra fel!

Ez most talán amolyan tudni kell élni, de tudni kell meghalni post. Próbáld ki. Tényleg. a program elvileg oktatóprogram vezetni tanuló egyének részére kifejlesztve, az eredmény viszont siralmas. Tényleg nagyon gáz, repülőt előbb megtanulsz vezetni mind ezt a szart irányítani. Különben elég durva struktúrája van a játéknak, a kresztanfolyamtól kezdve elkísér a forgalmi vizsgáig. De mi értelme? Csak ajánlani tudom kipróbálásra, tényleg érdekes egy basz ez.

Ez az album olyan nekem, mintha sok régi elveszett barátom reinkarnálódna egy testben, és egyszer csak bekopogna az ajtómon promóciós milkacsokit osztogatva, és én felismerném. Ezek után behívom, leültetem az asztalomhoz, és kérném, beszéljen nekem az életéről. Megölelném, körbevezetném, arcon csókolnám, miegymás. A lényeg hogy egy nagyon erős post-rock albumról beszélhetünk ebben az esetben. Nem korszakalkotó, vagy netántán egyedi, de olyan finoman tiporják maguk alá a post rockra annyira jellemző stílusjegyeket nem kevés kísérletezéssel megspékelve, hogy tessék rá klaviatúrát csapkodni, ugrálni, röhögni, vicsorogni, pihenni, álmodni.

ugyebár van a rosettának egy koncepciója, mely felöleli az albumjaikat: az pedig az emberiségből kiábrándult ember, aki kimenekül a sok gyengeség elől az űrbe, ahol létre próbálja hozni saját utópiáját, európát. Persze rájön, hogy csomó fasza dolgot is ott hagyott, mint a szeretet, tehát az tartja a fogva, ami miatt kiment, pontosan egy gyengeség fogságában van.
A sztorit kb úgy lehetne folytatni a következő albumokon, hogy kimegy egy lány is az űrbe, akivel aztán szerelmesek lesznek, ez egy nagyon speciális, kicsit romantikus album lehetne, persze űrromantikus rosetta felfogásban. Megjönnek a gyerekek, ikrek, egy fiú és egy lány persze, miközben apuka és anyuka rájönne hogy ők, felnőttek már sosem lesznek képesek megszabadulni földhöz kötöttségüktől, mivel a földön nőttek fel földi módon gondolkodnak, de ott a két gyerek, akiknek már tökéletes lesz az űrben. Ezután készülhetne egy split cd, ami akár alákeveréses is lehetne, bár én inkább ilyen két cds változatra gondolok mint kb mania/insomnia, amiben a szülők megöregszenek, és a halál előtti gondolatai vannak jelen, amelyek enyhén skizoid hajlamot mutatnak. legyenek nyugodtak és boldogak azért, mert otthagyták a földet és ilyen helyen élhettek, valamint ugyanezért legyenek elkeseredettek is. Az ezutáni album szólhatna a gyerekek felnövéséről, a felhőtlenségről, mert ők már nem vágynak máshova, tökéletesen elvannak, csak közbe játszana a biológia: szaporodni szeretnének, vagy legalábbis dugni, de a szülők még ifjú korukban figyelmeztették őket: semmiképp ne nyúljanak a másikhoz, tehát ismét gondok adódnak, az hogy végül basznak e vagy sem az még számomra is nyitott kérdés, de meg lehetne csinálni mindkét variációra a megfelelő muzsikát.

Volt egy feljegyzésem egy fura néniről aki a családom gyógyszerfogyasztási szokásiaról faggatott , azzal az ígérettel is megkecsegtetett, hogy lesz egy sorsolás a válaszadók között és értékes nyereményt kap akinek kihúzzák a nevecskéjét. Rövid leszek: megnyertem, de nem vettem át. Lustaság pwnz.

Furcsa formákat öltött mostanság bizonyos napokon a viselkedésem: Jesu - messiahra szeretek sokszor magamban bulizni, mintha kb indie zenét hallgatnék, a katatonia számokon meg derűsen mosolygok. Justin Broadrick hym remixétől meg még mindig rettenetesen szar kedvem lesz, bár isteni számról van itten szó.

Ja és elgondolkodtam, hogy mi lenne ha ezt a blogot átalakítanám egy pozitív ember gondolatai blogra? Mert nem vagyok ám annyira nyomott mint itt sokszor leírva látszódik, és szerintem ezzel lehetne adni valamit az embereknek, rögtön jobbnak éreznék magukat. Ilyen bejegyzésekre gondolok: Ma szépen süt a nap. Láttam egy szép virágot. a felhők gyönyörűek. Na?
Másnaposnak lenni meg jó. Mindennek örül az ember, a kapcsolatoknak, az égnek, a felhőknek, az időjárásnak, a szagoknak, a seggbeszúródott kaktusztöviseknek, stb. Csak épp olvasni nem tud az ember, és amit mondanak neki abból csak az utolsó 6 szót tudja csak felidézni.

a dohányzás által keletkezett űrt orális fikszáció terén felváltotta a sörök húzóra való ivása. Mindez persze egy olyan este után, amikor annyira rettenetesen részeg voltam, hogy olyan kábítószereket próbáltam eladni, ami nem is volt nálam.
Ja, és egy beszélgetés nagymamámmal, az ünnepekről:
Nagymama, aki velem szemben megveti a lustaságot: Hát igen, kár hogy ilyen rossz idő van, ha jó idő lenne akkor az emberek az ünnepek alatt legalább ki tudnának mozdulni, nem pedig csak otthon ülnének, ennének, innának, aludnának.
a földtudós tanonc, akinek hivatalból mindig kirándulnia kéne és nagyobbnál nagyobb történeteket mesélni a kirándulásairól, vagyis én: Yeah!

Ezenkívül: még nem tudtuk eldönteni ki a frontérzékenyebb

Május 10.: Shellac és Boris az A38on
Május 10.: Andy C events holeban

Elsőre bosszantó, de ha belegondolok, nem is vagyok szomorú hogy kimarad a shellac meg Boris...

Nem túl jó a mai napom. A tegnapi nap után nem éreztem magam versenyképesnek egy szimpla szendvics elkészítéséhez, ráadásul meleg étekre vágytam, ezért elzúztam kaszinóba. Régen(múlt héten) még működött az a dolog, hogy lemegyek egy ezressel kaszinóba, eljátszogatok, vagy nyerek, vagy nem, közben izomból szívom a poharakba kirakott százas marlbit, piát hoznak ha kérek, majd miután vagy nyerek vagy bukok egy ezrest még jól be is zabálok, mert bizony meleg kaja is van, nem is akármilyen.
Ellenben ma... elbuktam 2 rugót, már nem dohányzok, csak egy 100%os barackot ittam, ja, és nem volt hátfúd, csak szendvics, amit még ki is kellett volna bontani, mert előcsomagolt volt. l
  Ja és örsz(írd: Earth) koncertbeszámoló:
Esztergom - Komárom: napfürdő a vonat ablakában, krémes majszolgatása, majd Komáromban tesco látogatás a sör és cigaretta siló feltöltése érdekében.
Komárom - Győr: Komáromban nem vettem meg Győrből Bécsbe a vonatjegyet, mert nem volt diákkedvezmény. Meg gondoltam a 7 perc átszállás alatt győrben majd tudok jegyet venni. Ezen a járaton egy srác szóvá tette, hogy IC-n is tudok jegyet venni, nem kell paráznom.
Győr - Bécs: Itt csatlakoztam János grófhoz. Ez az út kb 2400ft vonattal, persze kedvezmény nélkül. Látom dohányozni is lehet, ráadásul a kaller sem jön, remek! Löwenbrau termékkóstolás, Janival éppen azt tárgyaljuk hogy mennyire nincs pénzünk, majd egy kisfiú hátrafordul és felajánl nekünk két szendvicset. Ugye milyen kedves?
Hegyeshalomnál megjelennek a kallerek, ami jegyfizetési kötelezettséget hoz magával. Alattomosan meglepnek, majd kiderül, hogy Győr-Bécs jegy olcsóbb mint Neudorf-Bécs. A következő űrhajólandolás az volt, amikor kiderült, hogy már bagózni sem lehet a vonaton, mert azt ugye Ausztriában nem szabad an tren, e.
Bécsben leszállás, Janival realizáljuk a tényt, hogy mi igazából nem tudjuk, hol van a Szene. Gondolom az osztrákok nem tupák, angol szóval próbálok feléjük fordulni, bár annyi az arab hogy fehér embert nem találok.
2 lány erősen azt mondja, hogy a Szentstefánpláccnál van a hely, ja és hogy ott mellesleg Szerbia - koszovó tüntetés van.
30 perccel később kiderül, hogy minket csúnyán átbasztak, valószínűleg ha a korukat kérdeztük volna meg akkor is azt mondták volna, hogy gyertek a Szent István Térre. Irány az enkplácc.
Egy eléggé szép, ellenben ezzel egyenesen arányosan gusztustalan nadrágot hordó lány elnavigál minket addig az utcáig, amin végigmenve a szenéhez juthatunk ki. Helyszínre megérkezünk, majd kiderül nincs nálunk Ejró. Irány egy bankautomata/fogalmunk sem volt róla merre fogunk találni egyet/, de hála istennek hogy láttam már Frei Tamás műsort, mert ott kiderül hogy mindenhol vannak magyarok, s ezen tény tudatában nem kaptam szívinfarktust akkor, amikor Janival magyar szóra lettünk figyelmesek. Az arcok kint laknak Bécsben, és még azt is tudják, hol van automata(az első ténybe szarok bele). Bankautomata kifosztás, majd egy szépszál rakéta fellövésével ünnepeltük meg eme meghitt pillanatot. Irány a szene, bentvagyunk, Sir Richard Bishop rögtön kezd. Rettenetesen zombik voltunk, a zenét élveztük, bár 20 percnél több nem kellett volna belőle. Sir Richard Bishop zenéje egyébként egyfajta Idegbeteg-flamenkó-nép-klasszikus zene keverékként írható le, némi loop effekt készlettel megspékelve. (miután 3 számot meghallgattunk earthig az időt azzal töltöttük, hogy a büfében csorgattuk a nyálunkat a szendvicsekre, és azt mondogattuk, hogy nem, nem eszünk)
A püspök elvonul, JAnival uccu első sorba, kínpad közepéhez. Banda ki, Dylan ki, belecsapnak a már fogalmam sincs melyik tételbe a Hexről. Rettentő lehúzó élmény ezt a zenét élőben hallgatni, egy második varázspálca használata után már hullák vagyunk, és szép nyugodtan nézzük 20 centiről Dylan cipőjét. Egyébként végig az utóbbi két albumról játszanak, sehol egy drónmetál, pedig mi arra készültünk. Jó buli volt, néha elcsúsztak egymástól a tagok hosszú szünetek után való belépésekkor, de teljesen rendjén volt a dolog. 4 ráadás szám is volt, de mi akkor már kint zabáltuk a hazait, mert az is volt nálunk ám.

Az hogy nem írtam ide, jelenthetné azt is, hogy mindennap kijárok kocogni és sokat vagyok az egyetemen meg elkezdtem hökölni. MAJDNEM! De persze hogy nem!
Az egyik legfontosabb dolog,ami velem történt az az, hogy leszoktam a cigarettáról. Egyik napról a másikra, egyik pillanatról a másikra.

aki pedig ezek után nem menne eluviumra, annak nem olyan a zenei ízlése, mint nekem(ha ezek után én sem mennék, akkor enyhén skizo vagyok), ezért a mondat 2. felét, igen, a demokratikusat erre alakítom át: az rettentő buta(ezzel meg az a gond hogy eszembe jutnak a családtagjaim, akik biztos nem jönnének, de nagyon szeretem őket, és nem buták):
http://www.youtube.com/watch?v=DdzCnht_uxM

Disznótorost enni mustárral kurva jó dolog.
Ma döbbentem rá, hogy bárminemű kihívás hiányában is ~2 perc alatt szívok el egy cigit. Milyen lehet, ha igyekszem is?
Ja, és szaxofonnézőbe megyek holnap, lelkiismeret furdalásom van, hogy mostanság only guitar voltam. Szeretlek szaxofon, szeretlek jazz, szeretlek dixie, szeretlek ragtime, szeretlek avantgárd!

Vége a vizsgaidőszaknak, M1kk0 bácsi kezdi kiásni magát az álszent áltanulás leple alól. Eltelt az első vizsgaidőszakom, és hihetetlen, de a múlt hét csütörtökön becsapódó utolsó vizsga utáni azon tudat hogy vége ennek a rettenetnek, olyan fantasztikus érzés, hogy megérte. Tényleg.
Egyébiránt kezdődik az "aktív" félévem, ugyanis bsc-n most jönnek a térképész szakiránnyal kapcsolatos órák, tehát nyomni kell a dolgokat, el sem tudom képzelni hogy bizonyos kurzusaim mit takarnak, persze ez relatív, nyilvánvalóan a füldtani alapismeretek és ásványtan kurzuscímkékhez hasonlítva több érdekességet, újdonságot fognak tartalmazni.
Persze, hogy utolsó vizsgám óta minden nap bódulok, és még így lesz egy darabig, spec most is viszkit szopogatok.
Mi lesz még?Vár rám még rengeteg tanár aláírásának a begyűjtése, valamint még valahogy ki kell harcolnom, hogy csillagászatból kapjak jegyet, mert a drága tanárnő volt annyira nagyszívű, hogy az email címére kétszer is elküldött vizsgadolgozatomat még nem volt hajlandó osztályozni, igaz ha 1est kapok még úgy is átmegyek, ez a harcolok az egyesért felállás. Tényleg felhúznám azt a nőszemélyt egy mamutfenyő karójára /vagy karórája?:)/
Ja: a Pelican az post rock, mégpedig színtiszta. Nem post metal meg ilyenek, van benne metál elementum, de post rock. Csak nem csilingel. Nagyon nem.
Valamint aki vásárolna nekem egy hd televíziót, annak bár nem nyalnám ki a seggét, de pár pillanatig nagyon közelállónak érezném magamhoz(szeretkezni sem szeretkeznék vele).
Meghalt a nodatta zeneblog, aki teheti tegyen ki egy kis kutyaszar szmájlit msnen a neve elé, nem a mihez tartás végett lett eme piktúra választva, inkább az ezernyi jelzés mondanivalójának ikonszerű filterezhetősége miatt /nincs kapcsolat a jelző és a jelzett között, nyö!/
zene lesz, de most massolom a régi dolgokat, meg a közeljövőben nyúzozni fogok.
A kaukázus meg olyan kis divatos dolog, amiről meghallgatás nélkül is meg tudom mondani, hogy szar. Majdnem megint salakanyaggal zártam a monológot. Szar. na megvolt. Nem, a szarba! na... faszom, mekkora egy ördögi csapda ez a szar...:)

minden második szót balassagyarmatnak olvasok /nem, ez nem olyan jó/

Most nagyon szívesen ugrálnék úgy, mint egy óvodás a jesu - end of the roadjára
/1 héttel később publikálni... szerencsétlen eset/

Liz Buckinghambe talán csak akkor lehetnék szerelmesebb, hogyha gibson sp helyett a drágának gibson LP lenne a nyakacskájába akasztva, ja, és ha a colour haze-be játszana, vagy bármi más pszájkosztónert, bár ilyen zenét nő képtelen játszani. :P

Egyébként meg tök ciki ami a qotsa körül zajlik, ami leginkább a túlzott popularitásnak tudható be, illetve a felhígult közönség aberrált lelkivilágának. A rajongók ehhez hasonlókat írkálnak a desert éra ikonjának: "Jajj Josh, olyan szexi vagy a színpadon, zseniálisan táncolsz, te vagy a második elvisz prézli" Homme nem táncdal énekes, nem alternatív fiúcska, Homme egy stoner gitáristen, nem pedig... áhhh, ha én kapnék a fentihez hasonló üzenetet, akkor először röhögnék, de mikor már a nemtudom hány 100adikat kapnám a fentebb olvasható, rettentő vastag mondanivalóval, akkor én... áhh, nagyon félnék mindentől... hiába az era vulgaris beteg hangulata, még ez sem volt képes elriasztani közönségének "untrue" részét. Sőt, az ellenkező hatást érte el, ahogy észrevettem, bizony a régi anyagok kedvelői - akik rendelkeznek némi stoner ős-vörösvérsejttel is - az utóbbi két albumot nem nagyon zárták a szívükbe.

Szombati egomi IHM elég jó volt, Janival és Stonerbálinttal való közös sztőnölést követően pedig vérszerződés köttetett arról, hogy bizony mind kimegyünk Earthre bécsbe, mert bár Bálint már látta őket New Yorkban, ez bezony nem mindennapi élmény. (Ja, és persze nem volt vér, meg szerződés, de azért jól hangzott:))

így az újév eljövetelével kikerekedett bennem az arra való kiváncsiság, hogy megtudjam, milyen emberek is olvassák a blogot, tehát felteszek egy nagyon egyszerű kérdést arra vonatkoztatólagosan, hogy melyik az az 5 darab /nem több/ album, amelyet egy esetleges pár nap múlva bekövetkező világégés alkalmával továbbmentenétek saját magatok gyönyörködtetése érdekében. Magyarul melyik az az 5 album, amivel úgy ahogy le tudnád élni az életedet. Még az "életem 5 legmeghatározóbb albuma" kategóriába várok nevezőket, ugyanis én az első kérdésre nem tudok érthető választ adni.